Ez az elmélet nem más, mint a “sok kicsi sokra megy” mondás tovább gondolása. A hosszú farok fogalom, mely az internetes kereskedelem árubőségét írja le, a hagyományos áruházak kevés fajtájú, de nagy mennyiségben árusítható tömeg- vagy sikertermékével ellentétben azoknak a kis mennyiségben eladható, de nagyon nagy sokféleségben rendelkezésre álló termékeknek a gyűjtőfogalma, melyek a hagyományos kereskedelem korszakában nem volt esélyük a piacra jutásra, a korszerű információtechnológiai megoldásokkal viszont megtalálják kis számú, szétszórtan elhelyezkedő fogyasztójukat, akár a világ túl oldalán is.

 Ezt a fogalmat először Chris Anderson főszerkesztője használta 2004-ben. A hosszú farok létre jöttéhez három dolog megléte szükséges:

1. Új alkotók: az informatikai forradalom lehetővé tette, hogy a korábbiaknál sokkal többen hozhassanak létre, vagy hobbiból vagy hivatásból, alkotásokat.
   
   
2. Új piacok: az internetes kereskedőknél a hagyományos nagyáruházak áruválasztékának tízszerese-százszorosa található meg, és vevőik sem korlátozódnak egy bizonyos területre, ami ugye bár a hagyományos kereskedők vevőszámát megkötni, jöhetnek az egész világról, a csomagküldő szolgálatok pedig bárhova kézbesítik a megvásárolt árut.
   
   
3. Új ízlésformálók: a fejlett keresőprogramok, valamint a tömegek bölcsessége, azaz a termékeket, szolgáltatásokat egymásnak ajánló, vagy ezekről blogokat vezető, fórumokhoz hozzászóló emberek a korábbiaknál sokkal hatékonyabban segítenek kiválogatni az értéktelen kacatok körül a valóban értékes termékeket.

 A mai világra is jellemző már a kultúra szabadsága és az elképesztő technikai fejlődés. Ez teszi lehetővé azt, hogy bárki alkosson, zenét vagy könyvet írjon, fotózzon, stb. Természtesen, az ekkora mennyiségű termék között nem kevés szemét akad. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy így ezáltal a sokszínűség által minden réteg igénye kielégül, és bárki találhat kedvére való terméket nincs megkötés.

Az elektronikus kereskedelem mindennapossá vált. A cégek elérhetőségüket, termékeiket és szolgáltatásaikat, a cégre vonatkozó fontosabb információkat is meghirdetik a weben, a megrendeléseket azon keresztül fogadják, illetve az üzleti szolgálatásaik közé beépült a webáruház létrehozása, a katalóguskészítés és a webmesterség is.

 Összeségében a long tail elmélet azt mutatja meg, hogy a keresett kulcsszó mekkora keresési mennyiséggel rendelkezik a fő kulcsszóhoz képest.

Tulajdonképpen a kulcsszókutatások során azokat a kifejezéseket kell keresned, amik minél nagyon keresési mennyiséggel rendelkeznek , illetve minél kisebb verseny áll fenn.

 Nektek mi a véleményetek erről? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

Ahhoz, hogy a termékek tervezéséig el tudjuk jutni, tudnunk kell pontosan, hogy mi maga a termék.  A termék a szükségletek kielégítésére szolgál. Ha egy embernek szüksége van egy termékre, először felmerül benne maga a probléma, a hiány. Majd kialakul benne egy igény, hogy milyen fajtát szeretne, milyen márkájút, milyen legyen a csomagolása, milyen extra szolgáltatásokat kapjon még mellé stb. Ha ez a fogyasztóban letisztul, és látja pontosan, hogy mit szeretne, akkor alakul ki maga a kereslet, és ha találkozik az ő kereslete a mi kínálatunkkal, akkor alakul ki egy bizonyos win-win helyzet, amikor mint két fél „győz”.

Minden termék egyfajta minőséget képvisel, azonban a minőség többnyire szubjektív és relatív, némely szempont esetében, viszont objektív és abszolút. Ez azért van, mert a vásárlóknak nem csak a tények számítanak, hanem az is, amit érez vagy gondol a termék iránt, esetleg egyfajta kötődést is érezhet egy-egy márka iránt. Az észlelt minőséget egyik oldalról a vevők által elvárt előnyök, másik oldalról pedig a hasznosságért feláldozott költségek határozzák meg. Vagyis a termékeket fogyasztói hasznosság szempontjából fel kell építeni, amelyre a termékhagyma modellek szolgálnak.

1. Generikus termék, a termék alaphasznosságát veszi az első „hagyma szelet” górcső alá. Milyen terméket is akarunk valójában? Minden termék esetében ez eltérő, és minden ember, illetve minden generációnak is eltérő véleménye van a termékek alaphasznosságára. Például, ha egy panzióban akarunk megszállni, akkor azt mondhatjuk, hogy az alaptermék, hogy legyen benne ágy, ablak, valaki úgy gondolja, hogy ide tartozik a fürdőszoba is. A „Z” generáció tagjai egy szállás során alaptermékként kezelik azt is, hogy legyen ingyen wi-fi a szálláshoz.
   
   
2. Elvárt termék, az alapfunkciókon túl nyújtott szolgáltatások. Ennél a szintnél jelennek meg az igények. Az előző példát folytatva, ide tartozhat, hogy hány csillagos legyen a szálláshely, adnak-e törülközőt, egyéb pipere cuccokat. Vagy akár, hogy hova nézzen az ablakunk, milyen messze legyen a központtól stb.
   
   
3. Kiterjesztett termék, a járulékos értékek hozzákapcsolása. Ide tartozik már a márkanév, maga a kommunikáció is. Tehát, olyan helyre akarok menni, ahol sok pozitív véleményt olvastam, vagy olyan marketing fogással élnek, ami kihagyhatatlan, vagy van olyan tulajdonsága az adott helynek, ami csak rá jellemző. Például, ha Nyíregyházán akarunk megszállni, akkor miért ne szállnánk meg az állatkert szállodájába, ahol az oroszlán bőgésre kelhetünk?
   
   
4. Potenciális termék, további kiterjesztések, termékfejlesztés. Például ez egy környezettudatos panzió, vagy akár állatbarát. Olyan plusz szolgáltatásokat értünk ezen a szinten, amelyek a nagyon magas elvárásokkal rendelkező fogyasztóknál lényeges szempont. Egy merész példával élve, csak olyan szállodába szállnak meg, ahol a nappali közepén van a kád, ami esetleg még pezsgős kád is.

Minden vállalatnak az a célja, hogy minél jobban kiterjesszék a terméküket. A termék hasznosság növelése, a termék egyediségének jelölése, illetve ennek tudatos kommunikációja, így megkülönböztetve magukat a versenytársaktól. Ezekre megfelelő eszköz a formatervezés, a csomagolás, hogy a csomagolásnak ne csak a termék védelme legyen az egyetlen funkciója, hanem valamilyen egyedi funkciót is kapjon, illetve ide sorolandó a márkázás is.

Nektek mi a véleményetek erről? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

 A tervezés és a stratégiaalkotás elengedhetetlen egy vállalkozás megfelelő működéséhez. A SWOT elemzés pedig ebben segédkezik a vállalkozók számára. De mi is ez, és hogyan kell használni? Amikor vállalkozást indítasz pontosan tudnod kell milyen lehetőségekkel nézel szembe, milyen potenciális veszélyekre számíthatsz, mi az, amiben gyenge vagy, és hogy ezek közül min tudsz, vagy kell változtatnod és min nem.

 Ez a modell úgy próbálja megvizsgálni az adott helyzetet, vagy dolgot, hogy azt teljesen részeire bontja, így azokat külön-külön tudja vizsgálni, mégis egyben látja az összképet.

Maga a SWOT jelentése, egy angol mozaikszóból rakható össze

1. Strengths (erősségek), ez alatt olyan belső vállalati képességeket értünk, amelyekben a vállalkozás a versenytárssal szemben magas fölényt élvez. Olyanok mint, a működés során felhalmozott erőforrások, színvonalasabb munka, hatékony panaszkezelés, szabadalmakkal védett termékek, illetve magas minőség.
2. Weaknesses (gyengeségek), olyan belső vállalati jellemző, amelyekkel relatív versenyhátrányban van. Például ilyen lehet a rugalmatlan vezetés, hosszú szállítási határidők, elavul berendezések, rossz pénzügyi helyzet.
   Mind az erősségek, mind a gyengeségek relatív kategóriák, azokat az a tényezőket jelölik, amelyek a versenytársakkal szemben előny vagy hátrányt jelentenek.
   
   
3. Opportunities (lehetőségek), azok a vállalaton kívüli, makro- és mikrokörnyezeti tényezők, amelyek kedvező feltételeket biztosítana a vállalkozás számára. Hozzásegíthetik a vállalkozást a piaci részesedés növeléséhez, a pénzügyi háttér stabilizálásához és a tőkemegtérülés javításához. Ilyen lehetőség adódhat például a bővülő piaci keresletből, a növekvő életszínvonalból, a versenytársak pénzügyi nehézségeiből, a beszállítói kör bővüléséből, a csökkenő inflációból, a hitelkamatok mérséklődéséből és a politikai helyzet stabilizálásából.
   
   
4. Threats (veszélyek), azok a kedvezőtlen külső hatásokat kell érteni, amelyek megnehezítik a vállalkozás működésének gazdaságos fenntartását, illetve hatásos válaszlépések nélkül megakadályozhatják a szervezet fejlődését. Korlátozó tényezpket, illetve fenyegetésként jelentkezhet például a piaci telítődése, a fogyasztói elvárások változása, a környezetvédelmi előírások szigorítása.

Szóval a fenti táblázat alapján láthatjátok, hogy nagyjából így néz ki egy SWOT modell. A felső része csak a pozitív tulajdonságokat tartalmazzák, és az alsó része pedig a negatív tulajdonságokat, és képességeket tartalmazzák. Amint elkészítjük ezt a táblázatot, jól láthatjuk, hogy miken kell változtatnunk, amik a gyengeségek csoportjába tartozik, illetve milyen helyzetekre kell felkészülnünk, esetleg kockázatmenedzsmenttel kidolgozunk, hogy ne érjen minket váratlanul.

 Hogy tetszett a mai rész? Hallottatok már erről az elemzésről? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

Nem csak a projektek, de azok szakaszai is egyediek, ezért minden szakasz más menedzsment módszert igényel. Az egye szakaszokban alkalmazott eltérő megoldások összessége adja a projekt ciklus menedzsment lényegét. Minden ciklusnak külön menedzsmentet kell biztosítanunk, ahhoz hogy a kívánt eredményt elérhessük.

Mint mindennek a projekteknek is van életciklusa. Először is felmerül egy probléma, amelyet szeretnénk megszüntetni, így elkezdünk ötletelni, hogy milyen lehetőségeink vannak. Majd ezek közül az ötletek közül választunk egyet, vagy néhányat, amelyekből készítünk egy projekt javaslatot. Ennek tartalmaznia kell egy konkrét célt, magát a problémát , megoldásokat, a kritériumok rangsorát, költség-haszon elemzést, üzleti követelményeket, hatókört, akadályokat, illetve kockázatokat, és az ütemterv pontosságát.

De melyik projekt valósítható meg? Vagy inkább melyik projektet érdemes megvalósítani? Ilyenkor két dolgot kell megvizsgálni, hogy mennyire lesz ez számunkra tanulságos, illetve hogy mennyire illeszkedik a céljainkhoz. Ha nem is tanulságos és nem is illeszkedik a céljainkhoz, akkor el kell vetni azt az ötletet. Egyértelműen, ha tanulságok, és illeszkedik is, akkor gyerünk! azt a projektet meg kell csinálni. Ha nem tanulságok számunkra, akkor érdemes másra koncentrálni, ha pedig nem illeszkedik, akkor delegálni.

Mikor NEM célszerű projektbe kezdeni? Ha a megoldás egyszerű, kézzel fogható. Csak azért ne vágjuk bele projektekbe, mert most ez a divat, vagy mert miért ne, mert nem leszünk hitelesek, nem mellesleg nem jövedelmező ez a magatartás. Ha hiányzik a kompetencia, vagy a kapacitás, akkor is felejtsük el ezt a folyamatot, hiszen vagy túlterheljük az embereinket, vagy veszteségbe fog fulladni a kompetencia hiányosságok miatt. De akkor sem ajánlott, ha a szervezet idegenkedik a projektfolyamat szervezésétől. Külsős céget alkalmazni erre a célra pedig nem mindig jó. Hiszen az a cég nem ismer minket, nem biztos hogy “jól nyúl” a dologhoz. Ha pedig csak nekünk van belőle haszna, akkor pedig azért nem érdemes, mert ezt nem lehet lekommunikálni. Hiszen a vállalat elveszíti a hitelességét, a bizalmat, mert ez egy önző dolog, ami pedig a mai társadalom számára elítélendő dolog.

Fontos, hogy milyen csapattal dolgozunk, hiszen ők alkotják meg magát a projektet, és ők járulnak hozzá a projekt sikeréhez. Így a csoport dinamika egy elengedhetetlen kérdés. Ez lehet magas, vagy alacsony, értelemszerűen, ha magas akkor kedvező a helyzet, de egy jól összeszokott team esetében, ahol mondjuk magas a csoport dinamika, eszünkbe ne jusson “belerondítani”. Nem szabad ember kivenni, embert betenni oda, mert meg változtatja az egész közösséget, és általában rossz irányba. Ha viszont alacsony a dinamikájuk a csoportnak, akkor úgy gondolom, hogy érdemes cserélgetni embereket, hiszen a változás mindig valamilyen folyamatot indít el, így lehet hogy jobban ki tudjuk hozni az embereinkből a maximumot.

Amiről még nem esett szó, de mégis elengedhetetlen része a projekteknek az a kockázat menedzsment. Feladata a bizonytalansági kérdések meghatározása, előre látható események keresése, várható valószínűség kiértékelése.

Nektek hogy tetszett ez a rész? Ti hogy kezdtek bele a projektjeitekbe? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

A legnagyobb buktatója a projektünknek, az lehet, ha rosszul végezzük el a projekt bontását, rosszul határozzuk meg a feladatokat, vagy a feladatokhoz kapcsolódó idő- és költségkeretet. Ez akkor léphet fel, ha még soha nem csináltunk az adott projekthez hasonlót, tehát nem értünk hozzá, vagy ha nem tartjuk be a három alapszabályt, amelyek erre vonatkoznak.

Az első, a jelentési időszakra vonatkozik. Minden projektnél meg kell határoznunk egy időintervallumot, amelyek leteltével jelentjük, hogy hogyan áll a projekt és átnézzük. Viszont ezzel kapcsolatban a fontos szabály az, hogy a feladatok és a munkacsomagok( egyes feladatokat ha tovább bontjuk már munkacsomagoknak nevezzük) mérete nem lehet nagyobb, mint a két jelentési időpont közötti eltelt idő.

A második szabály a 8/80-as szabály. Tehát az egyes feladatok optimális mérete semmi esetre sem lehet nagyobb, mint 80 munkaóra, vagy kisebb, mint 8. Ez azért fontos, mert ha meghaladjuk a felső korlátot, túl fáradt lesz az adott személy, és nem fogja hatékonyan elvégezni a munkáját, ha pedig az alsó korlátot lejjebb tesszük, akkor pedig az ember számára “jelentéktelenné” válik, és megint csak azt érjük el, hogy nem fogja a maximumot nyújtani a feladatvégzés során.

A harmadik a csak, ha hasznos szabály. Csak addig érdemes bontani a projektet, amíg segíti a becslés pontosságának meghatározását, vagy amíg segíti a felelősségi szintek pontosításában.

Bármit csinálunk, és bármihez kezdünk mindig kihívásokba fogunk ütközni. Viszont, ha ezeket jól megvizsgáljuk és utána járunk, pontosan tudhatjuk, hogy nagyjából mire számíthatunk. Összeszedtem nektek három nagy kihívást a projektekkel kapcsolatban.

Az első feladatunk a személyek kijelölése. Itt ha rossz embereket jelölünk ki, akkor megbukhat az egész projektünk. Így úgy gondolom, hogy a 2K szempontjai szerint válasszuk ki őket. Tehát azt kell megnéznünk, hogy az adott embernek van-e rá Kapacitása, és Képessége. Ha valamelyik hiányzik a kettő közül, akkor minden bizonnyal ő nem lesz megfelelő személy ehhez.

Azt már sokszor említettem hogy a költségvetés készítése, és az időkeret előrejelzésének is állhat, vagy bukhat az egész.

Ami még nagyon fontos, hogy kinek osszuk ki a hatásköröket, kit mivel bízzunk meg. Itt az a legkedvezőbb eset, ha jól ismerjük a csapatunk összes tagját, hiszen akkor meg tudjuk állapítani, hogy ki alkalmas vezetésre és ki nem. Ha nem ismerjük őket, akkor én először is készíttetnék velük egy tesztet melyből kiderül milyen alapvető tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezek alapján szűrném le, hogy kik legyenek a vezetők.

A bonyolítás közben is érhetnek minket kihívások, amelyeket, ha jól kezelünk, nem tör ki a káosz. A legjobb, ha mindenki lelkes és élvezettel csinálja, de sok esetben a kezdeti lelkesedés alább hagy, az illúziókat elveszítik az emberek. Ilyenkor a projekt vezetőnek kell “felhúznia” az embereket, és egy csapatépítő beszédet tartania. Vannak olyan esetek is, amikor pánik tör ki, és uralkodik el a csapaton, ezt talán a legnehezebb kezelni, és nagyon határozott tapasztalt vezetőnek kell lennünk ahhoz, hogy ezt megfelelően helyre tegyük. Ami a legfontosabb szerintem, hogy az ártatlanokat soha ne büntessük, illetve a nem résztvevőket pedig nem szabad jutalmazni, mert feszültséget, konfliktusokat okozhatunk a projektteam tagjai között. Illetve a a bűnösöket nem érdemes keresni, ha jól elkészítettük a projekt bontást, akkor nem is kell keresnünk, hiszen ott majd jól látszik, hogy kinek a hatásköre alá tartozik, viszont ha abból nem derül ki és a tettes nem vállalja, ne büntessünk kollektívan, mert az a legrosszabb módszer erre.

Nektek mi a véleményetek erről? Ti milyen kihívásokkal találkoztatok már? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

A projektek egy egyszeri, megismételhetetlen folyamatok. A pontos cél és az elvárt eredmény tisztázása nélkül projektek nem létezhetnek. Legfőbb szükséglete az emberi és anyag erőforrás, melyek elengedhetetlenek számára. Minden projekt időben korlátozott, hiszen annak egy adott időpontra el kell készülnie, és természetesen a költségvetése is előre meghatározott.

A projektmenedzsereknek a legelső feladata, hogy a projektjeiket sikeresen megvalósítsák, elérjék a projektcélt, illetve hogy termelékenyek legyenek. A projektsiker három tényezőtől függ: a minőségtől, a költségtől és az időtől. Ha az egyiket megváltoztatják, az összes többi is változni fog, például, ha a projekt idő és a pénzkeret csökken, az hatással lehet a termék minőségére is.

A projektsikernek öt tényezője van, amelyeket, ha betartunk, akkor valószínűleg sikeresek lehetünk a projektjeink kapcsán.
1. Egyetértés legyen a projektteam, a megrendelő és a menedzsment között a projektcélokkal kapcsolatban.
2. A projekt során az előrehaladás olyan tervvel mérhető legyen, amely megmutatja a teljes utat, és egyértelműen jelölje a felelősöket.
3. Állandó, eredményes kommunikáció legyen a projektben érintett emberek között
4. Erősen szabályozott legyen a hatókör.
5. A menedzsment állandó támogatása

Hogyan végződhet a projektünk? A legjobb lehetőség, ha a projektünk sikeresen lezárul, vagy csak a projekt eredménye megvalósul, ugye itt maga az eredményünk az kézzel fogható lesz, de esetleg a célunkat nem érjük el, vagy nem volt számunkra tanulságos, vagy nem időben fejeztük be, kicsúszunk a költség keretből, tehát nem úgy valósul meg a projektünk, ahogyan mi szerettük volna. A legutolsó eshetőség pedig, hogy a projekt félbeszakad, leállítják, vagy kudarcot vall.

Általában a projektekkel gyakran megtörténik, hogy megcsúszik időben, vagy sokkal több munkát, vagy pénzt igényel. Esetleg, hogy nem azt a végeredményt kapjuk, amire számítottunk, és hogy senki sem tud semmit, fejetlenség alakul ki. Viszont a legnagyobb probléma, ami a legtöbbször előfordul, hogy mindig a legjobb embereket terhelik le.

De miért torkolhat kudarcba egy-egy projektünk? Összeszedtem nektek tizenkét esetet, amivel a biztos kudarcot idézzük elő.

1. Nem veszünk tudomást a környezetünkről, ide beleértve a projektben érdekelteket is.
2. Az új technológiát túl gyorsan bocsátjuk a piacra. Nem végzünk elég tesztelést rajta, elsietjük a projekt végét.
3. Olyan változatot is beépítünk, amely meghiúsíthatja a projektet.
4. Ha probléma adódik, a legszembeötlőbbet célozzuk meg.
5. Hagyjuk, hogy az új ötlet a tehetetlenség miatt semmibe vesszen, nem vesszük elég komolyan a kreatív gondolatokat.
6. Nem végzünk megvalósíthatósági vizsgálatot, nem járjuk végig a projekteknek az egyes feladatait, így nem tudjuk biztosan állítani, hogy adott költségvetésből adott időre készen leszünk, így ilyen esetben biztos csúszni fogunk.
7. Nem ismerjük be, hogy a projekt kudarcba fulladt. Minden projekt életében van egy visszafordíthatatlansági pont, amikor ha nem folytatjuk többet veszítünk. Viszont, ha ez a pont előtt észre vesszük, hogy értelmetlen folytatni, akkor el kell fogadnunk a kudarcot.
8. Túlmenedzseljük a projektvezetőt és a team-et.
9. Nem végzünk vizsgálatot a kudarc után. Ugyebár, ha kudarcot szenvedünk a legjobb lenne, ha tudnánk az okát, hogy többször ne forduljon ilyen elő.
10. Nem igyekszünk megtudni, melyek a projekt várható előnyei és hátrányai.
11. Hagyjuk, hogy politikai érdekek és elltétek diktálják a projekttel kapcsolatos fontos döntéseket.
12. Gyenge vezetőt bízunk meg a projekt irányításával.

Nektek mi a véleményetek erről? Ti vittetek már véghez projekteket? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

Hogyha egy új terméket akarunk bevezetni a piacra, akkor nem árt tudnunk, és utána néznünk, hogy milyen tényezőkkel kell számolnunk, illetve milyen törvényszerűségek fognak történni velünk. A termékek/szolgáltatások életciklus görbéi széles körben használt modellek. A görbe a termék kifejlesztésétől az elhalásig terjedő folyamat jellegzetes fejlődési, pozícióváltási szakaszait foglalja szemléletes keretbe. Ez a görbe tartalmazza az előkészítés mozzanatait és az előkészítés tevékenységét, valamint a piacra kerülés utáni életpálya szakaszokat.

Minden termék élettartalma korlátozott, és a termékek forgalma az egyes szakaszokban különböző kihívásokat, lehetőséget és problémákat vet fel a vállalat számára. Azt egyes szakaszokban a termék más-más, marketing-, pénzügyi-, gyártási-, beszerzési- és személyzeti politikát igényel. A legtöbb termék életciklusa elnyúlt harang alakú görbe, ami négy jellegzetes szakaszra osztható: bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás.

Bevezetés szakasza, a termék piaci bevezetésének szakasza, lassan növekvő forgalommal. A termék kifejlesztésének és bevezetésének magas költségei miatt profit ekkor még nem jelentkezik. Ilyen új gyártói piac megszerzésére kell törekednünk, a vásárlók ösztönzésével és a kereslet élénkítését előtérbe kell helyezni a lassan emelkedő eladások intenzifikálása érdekében. Magasan induló árakkal érdemes kezdeni, majd ezeket fokozatosan csökkenteni a fogyasztói inercia (ellenállás) legyőzésére. A fejlesztés a termék ismert gyengeségeinek kiküszöbölésére összpontosít.

Növekedés szakasza, a piac elfogadja a terméket, a gyors forgalomnövekedés jelentős profitot eredményez. A versenytársak, “utánzók” megjelennek a piacon. A választék bővítésére törekszenek a gyártók a piaci részesedés növelése érdekében. A volumen növekedése miatt a gyártási költségek csökkennek, így az áraink ezzel arányosan tudnak szintén csökkenni.

Érettség szakasza, a termék eléri a piacának lehetséges határait, forgalma maximális, majd lassan csökken. A profit stabilizálódik vagy csökken a termék piacának versenytársakkal szembeni megvédésére fordítandó összeg növekedése miatt. A gyártó a kapacitásai maximális kihasználására törekszik, és a legalacsonyabb önköltséggel dolgozik.

Hanyatlás szakasza, a forgalom hanyatlásával a profit is fokozatosan csökken. Természetesen az eladások csökkennek, az önköltség pedig növekszik.

A termék-életciklus nem minden termék esetében írható le egy haranggörbével. A kutatók többféle életciklus-görbe változatot különböztetnek meg. A görbét csak utólag, visszamenőleg lehet pontosan felrajzolni, mert alakulása a versenytársak és a vásárlók viselkedésétől is függ, így előrejelzésre nem, vagy csak korlátozottan használható fel. A múltbeli adatok elemzésén alapuló extrapolációk, az innovációs folyamat lényegi tulajdonságait, és az elterjedés gátjait, nem képesek figyelembe venni kiszűrni.

A korszerű életciklus két irányba fejlődik. Egyrészt a fejlődéselméletek, a stratégiai tervezési és az innovációs folyamatok tanulmányozása, eszközrendszerének felhasználása révén az előrejelzés pontosságát, megbízhatóságát növelik. Másrészt, az elemzés során figyelembe vett hatótényezők növelésével és ezek kölcsönkapcsolatainak feltárásával a következtetéseket többoldalú megfigyelés eredményeként fogalmazzák meg.

Nektek mi a véleményetek erről? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

Mi is az a Franchise rendszer? A franchise egy olyan, szerződésben rögzített gazdasági együttműködési forma, amelyben a tulajdonos egy vagy több franchise átvevőnek jogot ad bevezetett védjegyének és kipróbáltan sikeres módszerének használatára áruk eladása és/vagy szolgáltatások nyújtása érdekében.

Ez egy szabályozott hosszú távú együttműködés, amely jogi önállóságot biztosít. A franchisor licencdíj ellenében átadja a piacon már bevezetett rendszerét, márkanév-használatát az átvevőnek. De fontos, hogy ez mindig szerződésben rögzített területen és időben történő önálló használatra szól. Az árubeszerzés általában adott forrásból származik, amit az átadó határoz meg. Nagy többségében az üzletkialakítása és a működése is megadott szempontok alapján kell történnie, és a rögzített szabályok alól senki se bújhat ki. Illetve a franchise biztosít rendszer gazdaszolgáltatásokat is, amelyeket igény szerint igénybe lehet venni.

Ez feljogosíthat ugye bár a márka, cégnév használatára, az árucikk/árucsoport gyártására vagy forgalmazására, termelési eljárások, receptúrák elsajátítására, és az értékesítési program alkalmazására. A franchise-t átadó támogatást nyújt az üzlet felépítéséhez, kialakításához, illetve folyamatos menedzsmenthez. Az átadó szempontjából a legfontosabb az üzleti koncepció védelme, hogy egy esetleges kilépés esetén az átvevő ne alakíthasson ki ugyanolyan, vagy hasonló üzletet.

Ha ilyenbe akarjuk vágni a fejszénket jobb, ha tudjuk, hogy milyen költségekkel kell számolnunk. Először is van egy elsődleges belépési díj, ezután pedig egy fix havi/negyedéves/éves díj. Természetesen, mint minden vállalat indításánál, itt is lesznek indulási költségek, amelyek legfőképp az ingatlant fogják érinteni. Ez megbeszélés szerint változhat, vagy az átadó biztosít telephelyet, melyet bérbe ad, vagy az átvevő intézi az ezekkel járó feladatokat. Nagyrészt ilyenkor forgalom utáni jutalékot szoktak elkérni, de van, hogy fix díjas. Ahogy fent említettem az árubeszerzés adott forrásból származik, ez azért lehet hátrány, mert ha mi találunk, egy olcsóbb beszállítót nem változtathatunk.
Kilépés esetén, az átadó előírhatja, hogy az átvevőnek találnia kell maga helyett egy másik átvevőt, vagy transzferdíjat kell fizetnie, az átadó vesztesége miatt.

Az átadó számára előny, hogy olcsóbb és gyorsabb földrajzi terjeszkedést tud ezzel elérni, és folyamatos árbevétellel rendelkezik. A marketingköltségeket is közösen fizetik, így ezen is tud „spórolni”. Nagyban növeli/növelheti az átadó versenyhelyzetét, illetve nyereségre tehet szert a közös beszerzésből. Viszont hátrány számára, hogy a sikere függ az átvevő gyakorlatától, az átvevőt folyamatos ellenőrzés alatt kell tartania, és hogy érdekkonfliktusok alakulhatnak ki az átvevővel.

Az átvevő számára előny, hogy jól ismert márka, ez egy kipróbált ötlet, folyamatos támogatást kap az átvevőtől, illetve egyes esetekben még oktatást is nyújthat. Alacsonyabb a kockázat és nagyobb a hitelessége, és ami szerintem egy hatalmas előny, hogy az átadó szervezi a reklámokat, az értékesítésösztönzést. Hátrányai, hogy folyamatos ellenőrzés és kontroll alatt van, korlátozott a választék, és hogy függ a beszerzési forrástól. Nyilván a díjjak is egy nagy hátrány, és a rugalmatlan árpolitika. A legnagyobb hátránya, és amit a legjobban át kell gondolnia, hogy nagyon nehéz az elválás, illetve hogy esetleg megbízhatatlan az átadó személye.

Nektek mi a véleményetek erről? Ti belevágnátok? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

Ha a vállalkozásunk beindul, és esetleg újabb telephelyekkel bővítjük ki azt, előfordulhat, hogy feltesszük magunkat a kérdést. Meddig növelhető a telephelyek száma? Azt mindenki jól tudja, hogy például a franchise-ok látszólag végtelen telephellyel rendelkezhetnek. Nagyon fontos azt mérlegelnünk, hogy mi az a mennyiség amikor még nem lép fel a kannibalizáció. Ugye ez annyit takar, hogy az egyik telephelyünk “megeszi”, elpusztítja a másikat.

Célunk legyen hogy a két üzlet vonzáskörzetének fedése eltérő legyen, más embereket tudjunk megcélozni, de például franchise-ok esetében ez is megengedhető. Nyilván valóan mindenkinek az a célja, hogy az üzletláncok forgalmának, és nyereségét maximalizáljuk. Az egységnyi beruházás nagyobb árbevételt generáljon, legalább a határbevételt érintse.

A telephelyek vizsgálatát a lakosság száma és a jövedelmünk alapján tudjuk elvégezni. Ez függ maga a kereskedelmi egység típusától, illetve a közlekedési hálózattól. A konkurensek vonzáskörzetének elemzését egy térkép alapú pontdiagram segítségével tudjuk elvégezni.

Na de eddig nagyon általános dolgokról írtam, úgy hogy most szeretném konkretizálni is, és alátámasztani az elhangzottakat. Mindenkit az érdekel, hogy a várható keresletet hogyan tudná megbecsülni. A legegyszerűbb módszer, hogy a hasunkra ütünk és mondjunk valamit, de lássuk be ez nem túl jövedelmező módszer. Elkészíthetünk viszont kereslet analógiás becslést, regresszióelemzést, vagy használhatjuk a Huff-féle gravitációs modelljét is.

Regresszió elemzés, a várható keresletet befolyásoló tényezők alapján előre jelzi a várható forgalmat, nyereséget. Az első, a döntési fázis, ahol a függő változót (y) kell beazonosítani, amit szeretnénk előre jelezni, mondjuk az üzlet forgalmát. Ezután a befolyásoló tényezőket kell meghatározni (x), amelyek független változók. Például a lakosság száma, háztartások száma, mérete, jövedelme, és persze a versenytársak száma sem elhanyagolható szempont. Itt minél több változót használunk, annál pontosabb lesz, de a változók egymástól függhetnek. Ezután tudjuk elkészíteni a függvényt, célunk, hogy a függő változót meghatározzuk, a független változók függvényeként. Ha ezzel elkészültünk, az új telephelyeket is meg tudjuk majd határozni.

A kereslet analógia becslés egy meglévő jól menő üzlet alapján választja ki a következő telephelyet, és ehhez hasonló telephelyet keres. Célszerű, ha csak néhány telephely közül kell választani. Először is válasszuk ki a referenciaüzletet, majd határozzuk meg a fogyasztói piacot, és értékeljük a versenyhelyzetet. Ez után elemezzük a vonzáskörzetet a fogyasztók szerint, ennek alapján pedig hasonló telephelyet tudunk keresni. A legvégén pedig döntsünk, hogy legyen-e új telephely és ha igen, akkor hol.

Newton gravitációs törvénye alapján, a Huff-féle gravitációs modell kicsit nehezebben értelmezhető, és sok változó van benne.
P - annak a valószínűsége, hogy egy fogyasztó adott üzletben vásárol, ez függ S - az üzlet méretétől, T - az üzlet fogyasztótól való távolságtól, és a vásárlás valószínűsége annál nagyobb, minél közelebb van a célközönség. b - egy adott fogyasztó számára mennyire fontos a távolság. Pij - egy adott i pontból induló fogyasztó vásárlási valószínűsége i üzletbe. Sj - j az üzlet mérete, Tij - i indulási pont és j az üzlet közötti távolság. b - a távolság hatása.
És akkor a képlet: Pij = ( Sj/Tijb) / (Az összes Sj/ az összes Tijb)
Ezen képlet alapján megkapjuk a várható vevőszám változóját, tehát ami kijön, nevezzük X-nek, azt megszorozzuk az összes célcsoportba tartozó fővel, és így kapjuk meg a vevőszámunkat. Azt az összeget pedig, ha beszorozzuk a várható kosártartalommal, akkor a várható keresletet is ki tudjuk számolni.

Ez a módszer csak két változót vesz figyelembe, így inkább tovább fejlesztett formulák alkalmazása a célszerű.

Nektek hogy tetszett ez a rész? Telephely választása előtt ti milyen módszert használtok? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

A telephely választása során két célunk lehet, vagy maga a kereskedelmi egységet a szükséglet helyén nyitjuk meg, vagy a fogyasztókat tereljük, vonzzuk az üzlethez. A telephely elhelyezkedése, mérete, elosztása, elrendezése hatással lehet a keresletre, a forgalomra, az árbevételre, és a költségekre is. Például, a bérleti díj, szolgáltatói díjak, szállítási költségek Az üzlet telephely kiválasztása kulcsfontosságú, itt áll vagy bukik minden, hiszen ha rosszul választjuk meg a helyet, akkor lehet, hogy azonnal csődbe visszük vállalkozásunkat.

Figyelembe kell venni a gazdasági helyzetet az adott területen, hogy a piac mennyire telített, magának a célcsoportunknak milyen életstílusi jellemzői vannak, és a versenytársak száma sem egy elhanyagolható szempont. Például, ha a körúton akarunk kocsmát nyitni, akkor minden bizonnyal menni fog.

Hotelling elmélete szerint heterogén kereslet esetén, célszerű egymáshoz közeli telephelyet választani a kereskedelmi egységeknek, mert a fogyasztók célja a keresési költségek minimalizálása, egy helyen szeretnek elintézni mindent.

Többtermékes vásárlás elmélete szerint, több termék növeli a vonzáskörzetet, főként különböző üzlettípusuk esetén.

A mágnesüzletek növelik a kevésbé jelentős üzletek vonzáskörzetét, illetve alacsonyabb a bérleti díja a mágnesüzleteknek.

A kiskereskedelmi telephely típusai, a városközpontok, a bevásárlóközpontok, lehet önálló telephely, illetve speciális telephely.

1. A városközpontoknak az előnye, hogy a tömegközlekedési csomópontokban nagyobb lehet a forgalom elérés, Budapest belvárosába az exkluzív üzletek magas imázsértékkel rendelkeznek, így felpozicionálhatjuk magunkat melléjük. Hátránya a magas bérleti díj, és az adó, illetve főként a gyalogos forgalmat tudjuk elérni, mivel a városban kevés a parkolóhely, és általában dugó van.

2. A bevásárlóközpontoknak előnye a széles választék, többtermékes vásárlást teszi lehetővé. Parkolási lehetőséget biztosítanak, és általában tömegközlekedési csomóponthoz közel telepítik ezeket, így sikeresebbek lesznek, illetve a marketing és a működési költségek eloszlanak a bérlők között. Hátránya, hogy a kiskereskedőnek korlátozott a szabadsága, a nyitva tartási idő meghatározott, és roppant magasak a bérleti díjak.

3. Az önálló telephelyek nagyobb közlekedési útvonalak mentén, nagy alapterületen helyezkednek el általában. Céljuk az üzletbe csábítás, a kommunikáció és az értékesítés ösztönzés a két fő területük. Előnye, hogy lehetővé teszi a zöldmezős beruházást, a versenytársaktól távol helyezkedik el, kedvezőbb a bérleti díj, teljesen függetlenek tudnak lenni, és itt általában a parkolás ingyenes. Hátránya, hogy kisebb a vonzáskörzete, és az új vevők megnyerése igen költséges folyamat.

4. A speciális telephelynek számít a repülőterek, a szállodák, campusok, egészségügyi intézmények. Előnye, hogy a célcsoportnak megfelelő üzletet tudunk üzemeltetni, és általában az ilyen helyeken kedvező bérleti díjjal tudunk szerződni. Hátrányai pedig, hogy az új vevőkör megnyerése nagyon nehéz, alkalmazkodni kell az “anyaintézet” előírásaihoz, és a parkolás sokszor drága, bár ez egyes esetekben nem is lényeges.

Nektek mi a véleményetek erről? Ti hogyan választottatok/választanátok telephelyet? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon