Ha a vállalkozásunk beindul, és esetleg újabb telephelyekkel bővítjük ki azt, előfordulhat, hogy feltesszük magunkat a kérdést. Meddig növelhető a telephelyek száma? Azt mindenki jól tudja, hogy például a franchise-ok látszólag végtelen telephellyel rendelkezhetnek. Nagyon fontos azt mérlegelnünk, hogy mi az a mennyiség amikor még nem lép fel a kannibalizáció. Ugye ez annyit takar, hogy az egyik telephelyünk “megeszi”, elpusztítja a másikat.
Célunk legyen hogy a két üzlet vonzáskörzetének fedése eltérő legyen, más embereket tudjunk megcélozni, de például franchise-ok esetében ez is megengedhető. Nyilván valóan mindenkinek az a célja, hogy az üzletláncok forgalmának, és nyereségét maximalizáljuk. Az egységnyi beruházás nagyobb árbevételt generáljon, legalább a határbevételt érintse.
A telephelyek vizsgálatát a lakosság száma és a jövedelmünk alapján tudjuk elvégezni. Ez függ maga a kereskedelmi egység típusától, illetve a közlekedési hálózattól. A konkurensek vonzáskörzetének elemzését egy térkép alapú pontdiagram segítségével tudjuk elvégezni.
Na de eddig nagyon általános dolgokról írtam, úgy hogy most szeretném konkretizálni is, és alátámasztani az elhangzottakat. Mindenkit az érdekel, hogy a várható keresletet hogyan tudná megbecsülni. A legegyszerűbb módszer, hogy a hasunkra ütünk és mondjunk valamit, de lássuk be ez nem túl jövedelmező módszer. Elkészíthetünk viszont kereslet analógiás becslést, regresszióelemzést, vagy használhatjuk a Huff-féle gravitációs modelljét is.
Regresszió elemzés, a várható keresletet befolyásoló tényezők alapján előre jelzi a várható forgalmat, nyereséget. Az első, a döntési fázis, ahol a függő változót (y) kell beazonosítani, amit szeretnénk előre jelezni, mondjuk az üzlet forgalmát. Ezután a befolyásoló tényezőket kell meghatározni (x), amelyek független változók. Például a lakosság száma, háztartások száma, mérete, jövedelme, és persze a versenytársak száma sem elhanyagolható szempont. Itt minél több változót használunk, annál pontosabb lesz, de a változók egymástól függhetnek. Ezután tudjuk elkészíteni a függvényt, célunk, hogy a függő változót meghatározzuk, a független változók függvényeként. Ha ezzel elkészültünk, az új telephelyeket is meg tudjuk majd határozni.
A kereslet analógia becslés egy meglévő jól menő üzlet alapján választja ki a következő telephelyet, és ehhez hasonló telephelyet keres. Célszerű, ha csak néhány telephely közül kell választani. Először is válasszuk ki a referenciaüzletet, majd határozzuk meg a fogyasztói piacot, és értékeljük a versenyhelyzetet. Ez után elemezzük a vonzáskörzetet a fogyasztók szerint, ennek alapján pedig hasonló telephelyet tudunk keresni. A legvégén pedig döntsünk, hogy legyen-e új telephely és ha igen, akkor hol.
Newton gravitációs törvénye alapján, a Huff-féle gravitációs modell kicsit nehezebben értelmezhető, és sok változó van benne.
P - annak a valószínűsége, hogy egy fogyasztó adott üzletben vásárol, ez függ S - az üzlet méretétől, T - az üzlet fogyasztótól való távolságtól, és a vásárlás valószínűsége annál nagyobb, minél közelebb van a célközönség. b - egy adott fogyasztó számára mennyire fontos a távolság. Pij - egy adott i pontból induló fogyasztó vásárlási valószínűsége i üzletbe. Sj - j az üzlet mérete, Tij - i indulási pont és j az üzlet közötti távolság. b - a távolság hatása.
És akkor a képlet: Pij = ( Sj/Tijb) / (Az összes Sj/ az összes Tijb)
Ezen képlet alapján megkapjuk a várható vevőszám változóját, tehát ami kijön, nevezzük X-nek, azt megszorozzuk az összes célcsoportba tartozó fővel, és így kapjuk meg a vevőszámunkat. Azt az összeget pedig, ha beszorozzuk a várható kosártartalommal, akkor a várható keresletet is ki tudjuk számolni.
Ez a módszer csak két változót vesz figyelembe, így inkább tovább fejlesztett formulák alkalmazása a célszerű.
Nektek hogy tetszett ez a rész? Telephely választása előtt ti milyen módszert használtok? Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
