Ahhoz, hogy a termékek tervezéséig el tudjuk jutni, tudnunk kell pontosan, hogy mi maga a termék. A termék a szükségletek kielégítésére szolgál. Ha egy embernek szüksége van egy termékre, először felmerül benne maga a probléma, a hiány. Majd kialakul benne egy igény, hogy milyen fajtát szeretne, milyen márkájút, milyen legyen a csomagolása, milyen extra szolgáltatásokat kapjon még mellé stb. Ha ez a fogyasztóban letisztul, és látja pontosan, hogy mit szeretne, akkor alakul ki maga a kereslet, és ha találkozik az ő kereslete a mi kínálatunkkal, akkor alakul ki egy bizonyos win-win helyzet, amikor mint két fél „győz”.
Minden termék egyfajta minőséget képvisel, azonban a minőség többnyire szubjektív és relatív, némely szempont esetében, viszont objektív és abszolút. Ez azért van, mert a vásárlóknak nem csak a tények számítanak, hanem az is, amit érez vagy gondol a termék iránt, esetleg egyfajta kötődést is érezhet egy-egy márka iránt. Az észlelt minőséget egyik oldalról a vevők által elvárt előnyök, másik oldalról pedig a hasznosságért feláldozott költségek határozzák meg. Vagyis a termékeket fogyasztói hasznosság szempontjából fel kell építeni, amelyre a termékhagyma modellek szolgálnak.
- Generikus termék, a termék alaphasznosságát veszi az első „hagyma szelet” górcső alá. Milyen terméket is akarunk valójában? Minden termék esetében ez eltérő, és minden ember, illetve minden generációnak is eltérő véleménye van a termékek alaphasznosságára. Például, ha egy panzióban akarunk megszállni, akkor azt mondhatjuk, hogy az alaptermék, hogy legyen benne ágy, ablak, valaki úgy gondolja, hogy ide tartozik a fürdőszoba is. A „Z” generáció tagjai egy szállás során alaptermékként kezelik azt is, hogy legyen ingyen wi-fi a szálláshoz.
- Elvárt termék, az alapfunkciókon túl nyújtott szolgáltatások. Ennél a szintnél jelennek meg az igények. Az előző példát folytatva, ide tartozhat, hogy hány csillagos legyen a szálláshely, adnak-e törülközőt, egyéb pipere cuccokat. Vagy akár, hogy hova nézzen az ablakunk, milyen messze legyen a központtól stb.
- Kiterjesztett termék, a járulékos értékek hozzákapcsolása. Ide tartozik már a márkanév, maga a kommunikáció is. Tehát, olyan helyre akarok menni, ahol sok pozitív véleményt olvastam, vagy olyan marketing fogással élnek, ami kihagyhatatlan, vagy van olyan tulajdonsága az adott helynek, ami csak rá jellemző. Például, ha Nyíregyházán akarunk megszállni, akkor miért ne szállnánk meg az állatkert szállodájába, ahol az oroszlán bőgésre kelhetünk?
- Potenciális termék, további kiterjesztések, termékfejlesztés. Például ez egy környezettudatos panzió, vagy akár állatbarát. Olyan plusz szolgáltatásokat értünk ezen a szinten, amelyek a nagyon magas elvárásokkal rendelkező fogyasztóknál lényeges szempont. Egy merész példával élve, csak olyan szállodába szállnak meg, ahol a nappali közepén van a kád, ami esetleg még pezsgős kád is.
Minden vállalatnak az a célja, hogy minél jobban kiterjesszék a terméküket. A termék hasznosság növelése, a termék egyediségének jelölése, illetve ennek tudatos kommunikációja, így megkülönböztetve magukat a versenytársaktól. Ezekre megfelelő eszköz a formatervezés, a csomagolás, hogy a csomagolásnak ne csak a termék védelme legyen az egyetlen funkciója, hanem valamilyen egyedi funkciót is kapjon, illetve ide sorolandó a márkázás is.
Nektek mi a véleményetek erről? Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
