Hogyha egy új terméket akarunk bevezetni a piacra, akkor nem árt tudnunk, és utána néznünk, hogy milyen tényezőkkel kell számolnunk, illetve milyen törvényszerűségek fognak történni velünk. A termékek/szolgáltatások életciklus görbéi széles körben használt modellek. A görbe a termék kifejlesztésétől az elhalásig terjedő folyamat jellegzetes fejlődési, pozícióváltási szakaszait foglalja szemléletes keretbe. Ez a görbe tartalmazza az előkészítés mozzanatait és az előkészítés tevékenységét, valamint a piacra kerülés utáni életpálya szakaszokat.
Minden termék élettartalma korlátozott, és a termékek forgalma az egyes szakaszokban különböző kihívásokat, lehetőséget és problémákat vet fel a vállalat számára. Azt egyes szakaszokban a termék más-más, marketing-, pénzügyi-, gyártási-, beszerzési- és személyzeti politikát igényel. A legtöbb termék életciklusa elnyúlt harang alakú görbe, ami négy jellegzetes szakaszra osztható: bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás.
Bevezetés szakasza, a termék piaci bevezetésének szakasza, lassan növekvő forgalommal. A termék kifejlesztésének és bevezetésének magas költségei miatt profit ekkor még nem jelentkezik. Ilyen új gyártói piac megszerzésére kell törekednünk, a vásárlók ösztönzésével és a kereslet élénkítését előtérbe kell helyezni a lassan emelkedő eladások intenzifikálása érdekében. Magasan induló árakkal érdemes kezdeni, majd ezeket fokozatosan csökkenteni a fogyasztói inercia (ellenállás) legyőzésére. A fejlesztés a termék ismert gyengeségeinek kiküszöbölésére összpontosít.
Növekedés szakasza, a piac elfogadja a terméket, a gyors forgalomnövekedés jelentős profitot eredményez. A versenytársak, “utánzók” megjelennek a piacon. A választék bővítésére törekszenek a gyártók a piaci részesedés növelése érdekében. A volumen növekedése miatt a gyártási költségek csökkennek, így az áraink ezzel arányosan tudnak szintén csökkenni.
Érettség szakasza, a termék eléri a piacának lehetséges határait, forgalma maximális, majd lassan csökken. A profit stabilizálódik vagy csökken a termék piacának versenytársakkal szembeni megvédésére fordítandó összeg növekedése miatt. A gyártó a kapacitásai maximális kihasználására törekszik, és a legalacsonyabb önköltséggel dolgozik.
Hanyatlás szakasza, a forgalom hanyatlásával a profit is fokozatosan csökken. Természetesen az eladások csökkennek, az önköltség pedig növekszik.
A termék-életciklus nem minden termék esetében írható le egy haranggörbével. A kutatók többféle életciklus-görbe változatot különböztetnek meg. A görbét csak utólag, visszamenőleg lehet pontosan felrajzolni, mert alakulása a versenytársak és a vásárlók viselkedésétől is függ, így előrejelzésre nem, vagy csak korlátozottan használható fel. A múltbeli adatok elemzésén alapuló extrapolációk, az innovációs folyamat lényegi tulajdonságait, és az elterjedés gátjait, nem képesek figyelembe venni kiszűrni.
A korszerű életciklus két irányba fejlődik. Egyrészt a fejlődéselméletek, a stratégiai tervezési és az innovációs folyamatok tanulmányozása, eszközrendszerének felhasználása révén az előrejelzés pontosságát, megbízhatóságát növelik. Másrészt, az elemzés során figyelembe vett hatótényezők növelésével és ezek kölcsönkapcsolatainak feltárásával a következtetéseket többoldalú megfigyelés eredményeként fogalmazzák meg.
Nektek mi a véleményetek erről? Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
