A kereskedelmi elméletek kiskereskedők módszereinek fejlődésére vonatkozó elméletek, melyek megmagyarázzák a kereskedelemben megfigyelt változásokat. Ezeknek az elméleteknek ismerete nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy minél sikeresebbek lehessünk vállalkozásunkban. Hiszen vannak ciklikus, és nem ciklikus fejlődések. Nyilvánvalóan a ciklikus fejlődéseken kell változtatnunk, mivel ez nagyjából olyan, mintha a kígyó mindig a saját farkába harapna.
Ciklikus elméletek, ahol a fejlődés ismétlődő folyamatok eredménye.
1. A kiskereskedelmi harmonika, mely feltételezi, hogy a széles-sekély, és a szűk-mély választékstratégiák váltják egymást. Annyit jelent, hogy ha például élelmiszer üzletünk van, akkor árulunk mondjuk tejet, kenyeret stb., de minden termékből csak két fajtát, ez a széles-sekély választék, hiszen rengeteg termékünk van ( ezért széles), viszont kevés fajtából ( ezért sekély). Viszont, ha van egy barkácsboltunk, ahol árulunk 3 típusú csavart, viszont minden típusból tizenhárom fajtát, akkor szűk-mély a stratégiánk. Mivel csak három típusú termékünk van, ezért szűk, de tizenhárom fajtánk, ezért mély. Tehát, ez az elmélet azt mondja, hogy a kiskereskedelmi üzletek harmonika szerűen mozognak, hiszen először csak általános választékot tartanak, majd elkezdenek specializálódni, aztán újra haladnak az általános felé. Az áruválaszték specializációjának oka az lehet, hogy a versenyt akarják csökkenteni, vagy kapacitás problémákba ütköztek, a készletezési költségeket akarják csökkenteni, vagy a keresletet szeretnék minél jobban kiszolgálni. Ennek az elméletnek egyetlen kritikája az, hogy csak a választékpolitikára koncentrál.
2. A kiskereskedelmi kerék, a kevés szolgáltatással rendelkező kereskedőkről szól. Az alacsony árral és működési költséggel robbannak be a piacra, majd később felfelé pozicionálják magukat, esetleg több szolgáltatást vezetnek be, emiatt pedig megemelkednek a költségeik és egyenes aránnyal pedig az eladási ár is. A kerék forgásával az üzlettípus éretté válik és veszít a vonzerejéből, majd eltűnik, esetleg módosított formában újra indul. A felfelé pozicionálás okai lehetnek, hogy a fogyasztói igényeket ki akarják szolgálni, illetve hogy sikeresebbé vált az üzlet. A felfelé pozicionálásnak háromféle módja lehet, hogy csak a szolgáltatások mennyiségét növeljük, vagy új szolgáltatásokat, vagy új szolgáltatást és új árat is bevezetünk.
Nem ciklikus elméletek, ahol a fejlődés folyamatos.
1. Dialektikus megközelítés, melynek során új kiskereskedelmi formák egymástól nagyon különböző üzlettípusok szintéziseként alakulnak ki. Ennek lényege, hogy van egy tézis, egy antitézis, és ezt a kettőt össze vonva jön létre a szintézis. Például van egy szaküzlet (tézis), és egy hagyományos diszkont üzlet (antitézis), és ezeket össze gyúrva létre hozzuk a szakáruházat (szintézis).
2. Evolúciós megközelítés, mely Darwin elméletén alapul. Azt feszegeti, hogy az üzlettípusok mennyire tudnak alkalmazkodni a környezethez, akár a technológiai, jogi környezethez. A verseny során egyfajta szelekció alakul ki, ahol a gyengébbek egyszerűen kihullanak. Célja, hogy minél jobb stratégiát vezessen be, ezzel is a túlélésért küzd.
Mi a véleményetek erről? Szerintetek is így fejlődnek a kiskereskedők? Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
