- Határozzuk meg a kutatásunk célját!
Ameddig nem tudjuk elmondani 1-2 mondatban, hogy mi a célunk, és miért akarunk kutatni, addig bele sem szabad vágni. Hiszen ameddig nem alakul ki bennünk egy letisztult kép, addig a kérdéseink sem lesznek relevánsak és a válaszok sem lesznek informatívak. Fontos, hogy a válaszadónk képes és hajlandó legyen választ adni, figyelembe kell venni, hogy túlságosan hosszú időre nem tud vissza emlékezni.
- Hipotézisek felállítása
Hipotézis lehet bármi, például, „H1: A Z generáció tagjai naponta több mint 5 órát töltenek az interneten”, ezt megelőzheti egy szekunder kutatás, vagy egy kvalitatív kutatás is. 4-5 darabot szerintem mindenképp érdemes felállítani mielőtt bárminek is neki fognánk. Egyrészt azért hasznos, mert saját magunkat is le tudjuk ellenőrizni a kérdések összeállításánál, hogy biztosan minden hipotézisünkkel kapcsolatban fogalmaztunk meg kérdést. Másrészt azért hasznos, mert ha kielemeztük a beérkezett válaszokat meg tudjuk határozni, hogy melyik bizonyult igaznak, és melyiket cáfolta meg az eredményünk. Amelyik pedig nem bizonyult igaznak, vagy nem kaptunk átfogó képet róla, hogy miért nem, további kutatást lehet végezni a témában.
- Tölcsér módszer
Ennek a módszernek a lényege, hogy betartsuk a pszichológiai sorrendet, a nagyobb válaszadási arány érdekében. Tehát a kérdéssor össze állításánál, mint egy tölcsér, az általános kérdésektől haladunk a személyes kérdésekig, a legvégén pedig a legintimebb kérdést hagyjuk. Erre azért van szükség, mert egyre oldottabbá kell válnia a megkérdezettünknek, ahhoz hogy válaszoljon a legintimebb kérdésre is, mint például, hogy mekkora jövedelemmel rendelkezik.
- Skálák kiegyensúlyozása
Akár Likert skálát, akár sorrendi skálát, vagy bármely létező skálát alkalmazunk, mindig arra kell figyelni, hogy a végpontok egyenlőek legyenek. Mindegyik értéknek kell a másik oldalon állnia egy ugyan akkora súllyal rendelkező ellentétes párjának. Például, „teljes mértékben egyetértek”, a másik oldalon akkor nem állhat az, hogy „nem értek egyet”, hiszen ezek nem rendelkeznek azonos súllyal, helyesen „egyáltalán nem értek egyet”. A másik fontos dolog a skálákkal kapcsolatban pedig az, hogy mindig páros számú skálát adjunk meg. Ez az értékelés során lesz nekünk fontos, hiszen ha valaki a középértéket jelöli, az nekünk nem jelent semmit, abból nem lehet levonni következtetést. Így minden esetben kényszeríteni kell a válaszadót, hogy valamelyik irányba billenjen.
- Ideális alternatívák száma
Azt mindenki jól tudja, hogy az emberek figyelme véges. Ha túl sok információt kapunk, egyszerűen elkezdünk szelektálni, nem figyelünk oda, hiszen „tele lesz az agyunk”. Erre a tényre az alternatívák megadásánál is figyelni kell. Egy átlagos ember 5+/- 2, tehát összesen 7db válaszlehetőséget tud feldolgozni és választani. Ha már annál több van, akkor elveszíti a fonalat, esetleg feszélyezve érzi magát, diszkomfort érzet alakulhat ki benne.
Ha tetszett a bejegyzés és még több tartalmat szeretnél kövess minket!
Facebookon
Instagramon
Weboldalunkon
