A reklámpszichológia a reklámok megjelenésével párhuzamosan létrejött tudományág. Nagyjából az 1830-as évektől használják a reklám kifejezést, de csak az 1900 évestől használták fel a pszichológiai kutatási eredményeket reklámcélokra.

A pszichológiai iskolák közül, amelyeket a reklámozások során használtak fel, hat darabot ismerünk. Bár mindegyiket egy-egy időszakhoz tudjuk kötni, attól még a mai napig felhasználják a kampányok során.

1. Behaviorizmust az 1900-as években jött létre, melynek alapja az inger-válasz vizsgálat volt, és alapelve pedig a jutalmazás. Nem foglalkozott ez az iskola a folyamatokkal, az érzelmi, kulturális hatásokkal, egyedüli célja a figyelemfelkeltés és az emlékezeti hatás elérése volt. Feltételes reflexet akar kialakítani a reklám jelei és a befogadó gondolatai között, nyilván a reklám adja az inger, mi válaszként pedig a gondolatot. Ezt a reflex-kapcsolatot minél gyakoribb ismétléssel lehet kiépíteni, így a cselekvési folyamatok majd mechanikusan indulnak be. Például a pöttyös túrórudi reklámjában már nem szükséges magát a terméket megjeleníteniük, hiszen ha egy tárgyon fehér alapon piros pöttyöket látunk egyből az adott márkára asszociálunk.

2. Pszichoanalízis a negyvenes években kezdett feltörni. Alapja az emberi motivációk felkutatása volt, amit ma már feltáró vizsgálatokkal végzünk, mint például, mélyinterjúk vagy fókuszcsoportos interjúkkal. A reklámok lényege a meggyőzés, bár ilyenkor gondolhatunk arra, hogy a mai reklámoknak is ez a céljuk. Az akkoriban létrejött reklámok nagyrészt a közönség hiedelmeinek figyelembevételével fejtette ki üzenetét. Legtöbbször a bűntudat feloldása volt a cél, illetve a kulturális hatások leküzdése. A magatartásra, viselkedésre próbál hatást gyakorolni, például akkoriban a Malboro cigarettát gyerekekkel reklámozták, akik üzentek az anyukájuknak, hogy semmi gond, nyugodtan dohányozz.

3.Gestalt pszichológia a második világháború után lett népszerű. Az alaklélektant tanulmányozta, és azt mondta ki, hogy a jó formákat könnyebben észleljük, mint a rossz formákat. Maga az észlelés a forma kontextusától és a befogadótól is függ. Magához igazította az ingereket, hisz a vevő majd a saját érzékelésének megfelelően egészíti ki azt. A reklámokban érthetetlen, kétértelmű dolgokat jelenítenek meg.

4.Kognitív iskola a hatvanas, hetvenes években volt a jellemző. Alapkérdése, hogy hogyan transzformáljuk a külső ingerek belső jelenéssé, hogyan születik meg az emberekben a döntés, illetve hogy hogyan viselkedünk adott helyzetekben. Memória kutatásokat végeztek, az emlékezeti hatásokat vizsgálták. Ebben az időszakban egy marketing háború alakult ki, mindenki erő teljesen elkezdte pozicionálni, differenciálni a termékét. A reklámok a jutalom helyett előnyöket céloznak meg, tehát nem akcióznak, hanem bemutatja azt, hogy miért jó az ő terméke.

5. A szociálpszichológia a nyolcvanas kilencvenes évektől a kreatív reklámok fénykorától alkalmazták. Az érzelmi meggyőzés időszaka, nem az informálás, felvilágosítás, hanem a közlekedés elmozdítása volt a cél. Megjelentek a fogyasztói magatartás, életstílus, életmód kutatások is.

6. Napjainkban pedig az “ÉN” birodalma dominál, ami a reklámok információs robbanásával párhuzamosan került elő. Kreativitást a hatékonyság váltotta fel. Média használati szokásokat vizsgálják, hogy ezzel is hatékonyabb kampányokat tudjanak létrehozni.

Nektek mi a véleményetek erről? Szerintetek melyik volt a legjobb módszer? Írjátok meg a kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
Facebookon
Instagramon
Weboldalon