Ahogy az előző blog részben is említettem, motivációs elméletekből 5 darabot tudunk felsorolni, és ezek közül kettőt át is néztünk. Maradt még 3, ami szerintem kicsit nehezebben emészthetőek, de megpróbálom a legérthetőbben leírni, és csak a lényegi elemeket kiemelni, azokat a dolgokat, amiket minket marketingesek, vezetők, vállalkozók érdekelhetnek.
1. A soron következő a Herzberg motivációelmélet, amely elég komplikált, összetett. Ez egy kéttényezős elmélet, amely szerint a megelégedettség és a motiváció két különböző dolog, és szerinte az, hogy egy munkatársunk elégedett a munkájával, nem egyenlő azzal, hogy hatékonyan, motiváltan dolgozik. Vizsgálatok segítségével kimutatták, hogy más tényezők hatnak az emberek elégedetlenségének csökkentésére és más tényezők, amelyek motiválják őket.
Tehát szerinte két sáv van, méghozzá:
Hagyományos modell: Elégedett —————- Elégedetlen
Herzberg-féle modell: Elégedett—————— Nem elégedett
Elégedetlen—————-Nem elégedetlen
Higiéniás és motivációs tényezőket különböztet meg egymástól, azt mondja, hogy a higiéniás tényezők javítása elégedettséget nem okoz, csak csökkenti az elégedetlenséget. A motivációs tényezők hiánya pedig nem okoz elégedetlenséget, csak az elégedettség hiányát.
2. Drive-redukciós elmélet, amely a 40-es 50-es évek nézete volt. Ez az elmélet nem teljesen megfelelő, és nem is megfelelően kidolgozott. Ennek fényében, azért szeretném megosztani ezt Veletek!
A motívumai arra irányulnak, hogy redukálják a személy által feszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség, vagy “drive” csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok működése valóban magyarázhatóak ezzel a elmélettel, például az éhség, de mondjuk a kíváncsiságra nem képes kielégítő magyarázatot adni.
3. Arousalszint elmélet, ez a leginkább elfogadott elmélet, és ahogy a nevéből is látszik, egy “képzeletbeli” szintet határoz meg. Abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik, amely egyénenként változó. Viszont azt fontos tudni, hogy nem csak egyénenként változik, de helyzetfüggő is. Ha éhesek vagyunk, de már este 11 óra van több, mint valószínű, hogy inkább lefekszünk aludni, mint kimegyünk a konyhába élelmet keresni magunknak. Ilyenkor a szervezetünk az arousalszintet lejjebb viszi, az optimális szint alá, így ösztönzi a szervezetet a szint növelésére. Az ingereket mindig csak az optimális szintig keressük.
Nektek mi a véleményetek? Szerintetek az 5 közül melyik a leghasználhatóbb?
Írjátok meg kommentbe!
Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!
